Hasznos információk
Hasznos információk és linkek

bevezető szöveg…

2.Vevői adószám feltüntetése

2013-ban ismét változott az áfatörvény (2007. évi CXXVII. tv.). Amiről most szó lesz az a számla adattartalma, azon belül is a vevői adószám feltüntetése.
Mikor kötelező a vevő adószámát feltüntetni a számlán? Mindig! Hangzik sokszor a gyors válasz. Pedig ez így nem igaz!
Az áfa törvény és most már egy NAV közlemény is teljesen egyértelműen megadja a választ és az eseteket, amikor a számla kötelező tartalmi elemeként kell a vevő/vásárló adószámát feltüntetni. Lássuk először az áfatörvény betűit (áfa tv. 169. §):

“A számla kötelező adattartalma a következő:
a) a számla kibocsátásának kelte;
b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének
da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy
db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy
dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmi adó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;”

Számunkra a dc) pont lesz az érdekes, de vegyük sorra a d) pont többi alpontját is:

da) pont azt jelenti, hogy a vevő az adófizetésre kötelezett, akinek a terméket értékesítették/szolgáltatást nyújtottak.
Ez egy érdekes eset, ilyenkor ugyanis nem a számla kibocsátó az adófizetésre kötelezett – mint szokásos esetben – hanem a vevő! Mikor fordulhat ilyen elő? A válasz: fordított adózás esetében. Ilyenkor áll fenn az a fordított eset, hogy nem az fizeti az adó (áfát), aki normál esetben (számla kibocsátó), hanem a számlát befogadó, vagyis a vevő. Ide tartozik az áfa törvény szempontjából területi hatályon kívülinek minősülő, külföldre nyújtott olyan szolgáltatás, ahol a külföldi vevő a teljesítési hely országában igénybevevőként áfa fizetésére kötelezett.

db) pont a termék Közösségen belüli értékesítésére vonatkozik, mely esetben kötelező a vevő közösségi adószámát feltüntetni.

dc) pont, többek között ez az, amivel az áfa törvény 2013.01.01-jével változott. A jogszabály ezen része írja elő, hogy a vevő adószámának, csoportos áfa-adóalanyként a csoportazonosító szám első 8 számjegyét kell a számlán feltüntetni, ha a termék értékesítése/szolgáltatás nyújtása során az áthárított adó értéke eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Fontos, hogy a vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, az eladó pedig gazdasági céllal belföldön letelepedett adóalany, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye legyen belföldön.

Tehát a jogszabály azon eseteket foglalta össze, amikor kötelező a számlán a vevő adószámának feltüntetése. Ebből következően, minden olyan esetben, amely nem sorolható a fenti három pont közé, nem kötelező a számlán a vevői adószám feltüntetése. Tehát egy eseti vevő, aki pár ezer forintért vásárolt nálunk, számla kibocsátás esetén nem kell, sőt nem is kérhető el az adószáma, azért hogy a számlán szerepeltessük. Még akkor sem kötelező feltüntetnünk, ha a vevő kifejezetten kéri.

Szemezgessünk a NAV által idén májusban kiadott közleményből is:

“….Az új szabályozás értelmében tehát a belföldön letelepedett számlakibocsátók az olyan belföldi, egyenes adózású ügyleteikről kibocsátott számláikon, amelyekben az áthárított áfa összege a 2 millió forintot eléri, vagy
meghaladja, a számlabefogadó adószámának első 8 számjegyét szerepeltetni kötelesek, feltéve, hogy a
számlabefogadó belföldi adóalany…..
Minden egyéb esetben, azaz a belföldön teljesített, egyenes adózású olyan ügyletek esetén, amelyekről kibocsátott számla áfa tartalma nem éri el a 2 millió forintot, vagy a számla áthárított áfát nem tartalmaz (például belföldi adómentes ügyletek esetén, ide nem értve a közösségi adómentes értékesítés esetkörét) a megrendelő adószáma nem kötelező tartalmi eleme a számlának.
Nagyon fontos, hogy a számlakibocsátó a fenti három esetkörön túl nem köteles a vevői adószám számlán történő feltüntetésére, még akkor sem, ha ezt a vevő kifejezetten kéri. Tehát például egy belföldi, egyenes adózás alá eső olyan számla esetén, amelyen az áthárított áfa 1 millió forint, a vevői adószám feltüntetése nem kötelező, még akkor sem, ha a vevő kifejezetten jelzi a számlakibocsátó felé, hogy az ő (azaz a vevő) adószámát is tüntessék föl a számlán. A számlakibocsátó ettől függetlenül dönthet úgy, hogy – a vevő kérésének eleget téve – a számlán a vevő adószámlát feltünteti. Lényeges azonban, hogy az áfa-alany vevők sem kötelezhetőek arra, hogy a belföldi, egyenes adózás alá eső olyan ügyletek esetén megadják az adószámukat, ahol az áthárított áfa a 2 millió forintot nem éri el.”

3.Tevékenységek felvétele

Mindazoknak, akik még nem tudják:

Cégalapítás során a társasági szerződésben feltüntetett tevékenységek közül a NAV csupán a főtevékenységet veszi át, ellentétben a korábbi gyakorlattal, hogy mindet, ami a társasági szerződésben felsorolásra került.

Ennek fényében a társasági szerződésbe elegendő csupán a főtevékenységet megjelölni a többiről pedig változásbejelentőt kell küldeni a NAV-nak.

Még egy szempont lehet az- hogy mégis csak bekerüljenek a társasági szerződésbe a cég által végzett tevékenységek – hogy az Ingyenes céginformációs oldalon megjelennek a tevékenységek. Ez a partnerek szempontjából lehet fontos. A partnerek így utána tudnak nézni, hogy a cég mivel is foglalkozik mert pl. ha Nagykernél szeretne vásárolni, akkor ott a nagyker ellenőrizheti/ellenőrzi a céget, hogy tényleg jogosult-e a kedvezményesebb árra.

Konklúzió:
Mindegy, hogy így vagy úgy döntünk, mindenképpen be kell nyújtani a NAV felé a változásbejelentő nyomtatványt.

free vectors